2017. július 21., péntek

Fantasztikus július - kihívás


Kihívás kezdete: 2017. június 25., 14:10

Kihívás vége: 2017. július 31., 23:59

A feladat:
Tehát a júliusi kihívásnál sem kell mást ten
Csak a 2017 júliusában elkezdett és befejezett könyveket tudom elfogadni. 
Bármilyen nyelvű könyveket hozhattok, még képregényt is. 
Újraolvasás is számít, oldalszám megkötés nincs. 
Minimum csillagozást kérek, ha szeretnétek, írhattok értékelést is, de most nem feltétel. :) 

netek, mint 3 könyvet elolvasni, amelynek címkéi között szerepel a fantasy, urban fantasy, dark fantasy, high fantasy és egyebek. :) 
A három könyvem:

  1. J. L. Armentrout: Oblivion - Feledés 
  2. J. L. Armentrout: Ónix 
  3. Helena Silence: Enigma 


2017. július 11., kedd

J. L. Armentrout: Oblivion - Feledés

Cím: Oblivion - Feledés (Luxen 1.5)
Eredeti cím: Oblivion
Szerző: J. L. Armentrout
Fordító: Miks-Rédai Viktória
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Megjelenés éve: 2015
Terjedelem: 382 oldal
ISBN: 9789633995327

Amikor Katy Swartz a szomszédomba költözött, rögtön tudtam, hogy baj lesz. Nagy baj.
Bajra pedig igazán nincsen szükségem, hiszen nem vagyok idevalósi. A társaimmal a Luxról érkeztem a földre, egy tizenhárommilliárd fényévre lévő bolygóról. Ráadásul ha valamiben biztos vagyok, az az, hogy az emberekben nem lehet megbízni. Félnek tőlünk. Olyasmikre vagyunk képesek, amikről ők csak álmodnak, és pokolian gyengének tűnnek mellettünk – mert azok is.
Kat azonban olyan közel kerül hozzám, mint még senki más. Akaratlanul is vágyok rá – és szeretném felhasználni a képességeimet, hogy megóvjam. Meggyengít engem, pedig én vagyok a legerősebb luxen, és az én feladatom, hogy védjem a többieket. Ez a hétköznapi lány tehát mindannyiunk végzete lehet. Hiszen a luxeneknek van egy hatalmasabb ellensége is – az arumok – akikkel szembe kell szállnom.
Ha beleszeretek Katyba – egy emberbe – nem csupán őt sodrom veszélybe. Talán mindannyiunk pusztulását okozom… de azt nem hagyhatom.

Semmi frappáns kezdés nem jut eszembe, ahogy ez a kritika, vagy inkább ajánló sem lesz túl hosszú és kimerítő. Mivel az első rész másik szemszögből való átirata, sztorijában nem tudott újat mutatni. Ettől függetlenül roppant érdekes volt a másik oldalról is szemlélni a történteket. Daemon gondolatai néhányszor az én arcomra is pírt kergettek, de egy pasi észjárásnak tökéletesen megfeleltek.

Őszintén nem tudom, hogy mit tudnék még írni erről a könyvről. Nem bántam meg, hogy elolvastam, főleg, hogy az első kötetet még tavaly nyáron olvastam és ez a rész tökéletes felelevenítő szerepet játszott, hogy továbbmehessek a következőre.

Ha már kitettem, hogy éppen ezt a könyvet bújom és ha már bevállaltam egy kihíváshoz, akkor nem akartam adós maradni a kritikával. Viszont azt hiszem nagyon mást nem is tudok elmondani, nem szeretném az Obszidiánról szóló véleményemet ismételgetni.

Mivel azért ez a kötet annyira nem varázsolt el, az öt pontot a következő „rendes” résznek tartogatom. Viszont ajánlanám azoknak, akiket érdekel egy-egy mű mögött húzódódó háttértörténet. 

5/4

2017. július 10., hétfő

Eiffel-torony a borítókon - kihívás

Kihívás kezdete: 2016. július 21., 23:06
Kihívás vége:  2017. július 21., 22:44

A feladat:
A kihívás lényege: 
– Megnyomod a részt veszek gombot 
– Elolvasol egy olyan könyvet, aminek a borítóján megtalálható az Eiffel-torony(mindegy, hogy kép vagy csak rajzolt) 
– Az olvasásnak a kihívás időtartalma közé kell esnie


Az én választott könyvem: Nicolas Barreau: Egy este Párizsban

forrás: https://moly.hu/kihivasok/eiffel-torony-a-boritokon

2017. július 8., szombat

Becca Fitzpatrick: Black Ice - Tükörjég

Cím: Black Ice - Tükörjég
Eredeti cím: Black Ice
Szerző: Becca Fitzpatrick
Fordító: Miks-Rédai Viktória
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Megjelenés éve: 2015
Terjedelem: 380 oldal
ISBN: 9789633994412

Britt Pheiffer felkészült, hogy hátizsákkal hódítsa meg a Teton-hegységet – arra azonban nem készült fel, hogy a gondolataiban még mindig kísértő exbarátja is csatlakozzon hozzá. Mielőtt Britt tisztázhatná magában, mit érez Calvin iránt, egy váratlan hóvihar miatt menedéket kényszerül kérni egy hegyi kunyhóban. A jóképű, segítőkész lakók azonban szökésben vannak. Túszul ejtik és arra kényszerítik Brittet, hogy vezesse le őket a hegyről. Britt tudja, életben kell maradnia, hogy Calvin megtalálja. A helyzetet tovább bonyolítja, amikor Britt rábukkan egy korábban itt elkövetett gyilkosságsorozat vérfagyasztó bizonyítékára – ami őt magát is célponttá változtatja. 
Azonban semmi sem az, aminek látszik, és mindenki titkolózik – még Mason, az egyik emberrabló is. A kedvessége zavarba ejti Brittet. Mason vajon ellenség? Vagy szövetséges?
*spoilermentes*

Ha egy könyvre lehet mondani, hogy egyszerűen mindenhol ott van, akkor ez a kötet aztán tényleg mindenhol ott van. Bármilyen felületre mentem is fel, bármilyen fülre is kattintottam molyon, itt is  - ott is jelen volt.

Amikor pedig megláttam, hogy fent van az egyik kihívásomhoz tartozó listán, nem is volt kérdés, hogy ezt beválogatom a csapatba. És ez egyáltalán nem bizonyult rossz döntésnek, hiszen egyszerűen imádtam. Odavoltam az elejétől a közepén át a végéig. Bárki bármit is mond, engem elég rendesen levett a lábamról.

Mikor elolvastam a prológust, őszintén kicsit megijedtem, hogy milyen könyvet is vettem a kezembe. Hátborzongató és nem mellesleg elég szomorú volt.

Aztán az első fejezettől teljesen lebilincselte a figyelmem, ha épp nem olvastam, folyton csak azon járt eszem, hogy mi lehet a történet folytatása. Főleg onnan indult be a sztori, mikor elérte őket az Isten háta mögött az a nagy hóvihar; ezután már tényleg letehetetlen volt.

Még sosem olvastam thrillert, valahogy mindig is taszított ez a műfaj, de ez határozottan nem volt olyan ijesztő. Sajnos viszonyítási alapom nincs, de ennyi nekem bőven elég volt a riadalomból, főleg hogy leginkább este/éjszaka volt időm az olvasására. Kezdésnek szerintem tökéletes, azt hiszem szívesen nyúlok majd vissza ehhez a műfajhoz a későbbiekben.

Nos maga a történetről... Valaki szerint nagyon kiszámítható, azonban én ezt megcáfolnám - bár lehet a thrillerben való jártasságom mondatja ezt velem. Persze egy ponton már evidens a sztori vége, s az a legjobb, ha pont ezért az író használ valami orbitálisan nagy csavart. Jó, ezt is ki lehet találni, ebbe is bele lehet kötni, de nekem nem ez a szándékom. Úgy gondolom, hogy Fitzpatrick engem meg tudott lepni, bár őszintén szólva egy idő után már ilyesmi végkifejletet reméltem én is.

A leírások, a páreszédek, a fogalmazásmód mind-mind tetszett és átjött az, amit az írónő meg akart fogalmazni. Bele tudtam magam élni a helyzetekbe, tudtam izgulni, tudtam követni a helyszíneket, át tudtam érezni a szereplők érzéseit. Egyet kivéve. *spoiler* Britt nyavalygása, sóvárgása, vágyódása Calvin után a végére már elviselhetetlenné fajult. Főleg hogy addigra már sejtettem a sztori végét és képtelen voltam tolerálni a felé irányuló érzéseit. Persze megértem, hogy egy friss - már ha ezt lehet frissnek nevezni - szakítás után még vannak érzéseink a volt partnerünk iránt. Na de ennyire?

Mint már mondtam, a szereplőkkel képes voltam azonosulni, egyedül a kedves kis barátnő - Korbie - vált unszimpatikussá a szemembe. A folytonos hisztijei és önmaga sajnáltatása valahogy nem jött be. Na meg ez a lista, amit vezetett Britt-ről és magáról?! Kérdezem én: normális, ha a legjobb barátod az egész kapcsolatotokat egy versengésre alapozza? Ha én ilyenről értesülnék, kikergetném a világból a barátnőmet. Nem normális az ilyen, ahogy ez a karakter sem volt teljesen az.

Calvin egy felfújt kis pöcs és unszimpatikus hazudozó. Azt hiszem ez a pár szó össze is foglalja a véleményemet, illetve őt magát. Egyértelműen a szülei miatt lett ilyen, s valójában ez elgondolkodtató mozzanat. Az valóban rengeteget számít, hogy milyen körülmények közöt nősz fel. És itt nem feltétlenül az anyagiakra gondolok, hanem a szülői szeretetre, törődésre, melyre minden csöppségnek szüksége van. A végén már őszintén sajnáltam ezt a Calvin gyereket. Nem tehetett arról, hogy mit hozott otthonról, s hogy milyen körülmények között nevelkedett. Egy ilyen idióta maximalista és nem mellesleg vadbarom apával valóban nem lehetett könnyű... Viszont együttérzésem ellenére sem szimpatizáltam vele egy pillanatig sem - na jó talán a könyv feléig, míg nem kaptunk apró információmorzsákat a kisebb-nagyobb gaztetteiről.

Britt rendkívül szimpatikus személyiség volt számomra, egy-két hibájától eltekintve is, melyek közül leginkább kiemelendő a Calvin iránti vágyakozása, rajongása. A hölgyemény rendkívüli kitartásról, akaratról és erőről tanúskodik a műben és valódi példaképként jelenik meg. Bár láttam olyan véleményt, ahol valóságszerűtlennek tartják a történetet, uram bocsáss, ez nem egy könyv, melynek ez a lényege? És ebben a kissé irreális helyzetben valóban csodálatosan viselkedett ez a leányzó. Véleményem szerint a kételkedése, a kitartása, érzéseinek tobzódása és magatartásának egésze helyénvaló volt ebben a szituációban.

S végül az abszolút kedvenc és abszolút szerelem Mason vagy Jude vagy a helyes álpasi a benzinkútról. Wow. Ez az ember teljesen magával ragadt. Már a történet elején. mikor megjelent odavoltam érte és tudtam, hogy ez nem egyszerűen csak egy találkozás lesz a kúton. Később, mikor a faházban voltak, ez a tuskó viselkedése, amit tanúsított, először unszimpatikussá tette őt, majd egyre kívánatosabbá, ha szabad így fogalmaznom. A fejemben él egy tökéletes Jude-kép és esküszöm jó pár dolgot megtennék, ha nekem is lehetne egy ilyen pasim, mint ez a fazon. A természete, a tetteinek háttere, a filozófiája, a családszeretete mind-mind egyre csodálatosabbá tették a szememben, nem beszélve arról a fizimiskáról amivel rendelkezik ez a fiatalember. Tízből tíz a srác, az tuti.

*spoilermentes*

A könyv csodálatos befejezést, méltó lezárást kapott, úgy gondolom. Alapból nem szeretem annyira az egyrészeseket, mert mindig tovább tudnám csűrni-csavarni, de ez valóban így tökéletes. Önmagában is egy kerek egészet alkot.

Összességében tehát annyival szeretném lezárni az értékelésemet, - a hosszú ömlengés után - hogy valóban nem kell félni a felhype-olt könyvektől, merészen kell fellépni és bevállalni. Bár sokszor alaptalan a nagy hírnév egy-egy kötetnél, ez nem azok közé tartozik. Nem bántam meg, hogy elolvastam, hiszen csodálatos pillanatokat okozott nekem az írónő. Mindenképpen ajánlanám azoknak az embereknek, akik szeretik a thrillert - a kicsit enyhébb változatban - és az ebbe beleszövődő romantikát. Illetve tulajdonképpen bárkinek javasolnám, hogy olvassa el, nem hiszem, hogy létezik olyan, aki nem szeretné ezt a könyvet!

5/5

2017. július 3., hétfő

Legjobb krimik a molyok szerint - kihívás

Kihívás kezdete: 2016. december 27., 11:43
Kihívás vége: 2018. december 31., 10:38

A feladat:
Olvassunk el 12 krimit! A kihívás kezdetén aktuális lista első 100 eleméből, vagyis a molyok szerinti legjobb krimikből lehet választani (megjelöltem hozzá a könyveket). Lehet újraolvasás és idegen nyelvű könyv is, de mindegyikhez kérek 4-5 mondatos értékelést. A határidő legyen mondjuk 1 kerek év – vagyis a jelentkezéstől számított egy éven belül olvasd el azt a 12 könyvet. Lehet egyesével is hozni, lehet polcon is vezetni. 
Az én 12 db krimim: 
  1. Becca Fitzpatrick: Black Ice - Tükörjég 
  2. Böszörményi Gyula: Leányrablás Budapesten
  3. Böszörményi Gyula: Rudnay -gyilkosságok
  4. Dan Brown: Angyalok és démonok
  5. Dan Brown: Az elveszett jelkép
  6. Dan Brown: Inferno
  7. Jojo Moyes: Akit elhagytál
  8. Paula Hawkins: A lány a vonaton 
  9. Spirit Bliss: Árnyákvilág
  10. M. C. Beaton: Agatha Raisin és a spenótos halálpite
  11. Nalini Singh: Angyalvér
  12. Nalini Singh: Angyalcsók
forrás: https://moly.hu/kihivasok/legjobb-krimik-a-molyok-szerint

2017. július 2., vasárnap

Téli borítók - kihívás

Kedves Kupaclakók!


Nemsokára befejezem a Black Ice - Tükörjég című könyvet, ennek örömére még a jövő hét elején érkezik róla a kritika, viszont ez a drága regény pont passzol ehhez a kihíváshoz.


Kihívás kezdete: 2016. december 2., 22:21
Kihívás vége: 2017. december 2., 22:19

A feladat:
A kihívás nagyon egyszerű: egy-egy olyan könyv elolvasását kérem, aminek a borítója téli jelenetet, tájat ábrázol. Az olvasott műveket tegyétek fel a polcra: 
Olvasásokat a kihívás kezdetétől fogadok el. 
Az értékeléseknek örülök, de nem kötelező. :) 

A köny, amelyiket én olvasom: Becca Fitzpatrick: Black Ice - Tükörjég

2017. július 1., szombat

Olvassunk éjjel! - kihívás

Kedves Kupaclakók!

Újabb kihívást vállaltam, íme:

Kihívás kezdete: 2014. január 17., 02:31
Kihívás vége: 2019. január 17., 02:16

A feladat:
A plecsniért a következőt kell tenni: 
– 1 könyvet kezdj el és 1 könyvet fejezz be este 22 és reggel 6 óra között; tehát KÉT BEFEJEZETT olvasási linket kérek (mégha egy olvasás is megfelel mindkét feltételnek) 
– Az olvasások 2014.01.01-től érnek 
– Írj olvasási linkeket (értékelés nem kötelező, de megírhatod azt is)


1 könyv, amit éjjel kezdtem el: Becca Fitzpatrick: Black Ice - Tükörjég

1 könyv, amit éjjel fejeztem be: J. K. Rowling: Bogar bárd meséi