Cím: Oblivion - Feledés (Luxen 1.5)
Eredeti cím: Oblivion
Szerző: J. L. Armentrout
Fordító: Miks-Rédai Viktória
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Megjelenés éve: 2015
Terjedelem: 382 oldal
ISBN: 9789633995327
Amikor Katy Swartz a szomszédomba költözött, rögtön tudtam, hogy baj lesz. Nagy baj.
Bajra pedig igazán nincsen szükségem, hiszen nem vagyok idevalósi. A társaimmal a Luxról érkeztem a földre, egy tizenhárommilliárd fényévre lévő bolygóról. Ráadásul ha valamiben biztos vagyok, az az, hogy az emberekben nem lehet megbízni. Félnek tőlünk. Olyasmikre vagyunk képesek, amikről ők csak álmodnak, és pokolian gyengének tűnnek mellettünk – mert azok is.
Kat azonban olyan közel kerül hozzám, mint még senki más. Akaratlanul is vágyok rá – és szeretném felhasználni a képességeimet, hogy megóvjam. Meggyengít engem, pedig én vagyok a legerősebb luxen, és az én feladatom, hogy védjem a többieket. Ez a hétköznapi lány tehát mindannyiunk végzete lehet. Hiszen a luxeneknek van egy hatalmasabb ellensége is – az arumok – akikkel szembe kell szállnom.
Ha beleszeretek Katyba – egy emberbe – nem csupán őt sodrom veszélybe. Talán mindannyiunk pusztulását okozom… de azt nem hagyhatom.
Semmi frappáns kezdés nem jut eszembe, ahogy ez a kritika, vagy inkább ajánló sem lesz túl hosszú és kimerítő. Mivel az első rész másik szemszögből való átirata, sztorijában nem tudott újat mutatni. Ettől függetlenül roppant érdekes volt a másik oldalról is szemlélni a történteket. Daemon gondolatai néhányszor az én arcomra is pírt kergettek, de egy pasi észjárásnak tökéletesen megfeleltek.
Őszintén nem tudom, hogy mit tudnék még írni erről a könyvről. Nem bántam meg, hogy elolvastam, főleg, hogy az első kötetet még tavaly nyáron olvastam és ez a rész tökéletes felelevenítő szerepet játszott, hogy továbbmehessek a következőre.
Ha már kitettem, hogy éppen ezt a könyvet bújom és ha már bevállaltam egy kihíváshoz, akkor nem akartam adós maradni a kritikával. Viszont azt hiszem nagyon mást nem is tudok elmondani, nem szeretném az Obszidiánról szóló véleményemet ismételgetni.
Mivel azért ez a kötet annyira nem varázsolt el, az öt pontot a következő „rendes” résznek tartogatom. Viszont ajánlanám azoknak, akiket érdekel egy-egy mű mögött húzódódó háttértörténet.
5/4
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése