Cím: Angyali oltalom (Angyali szerelem 2.)
Eredeti cím: The Power of Love
Szerző: Elizabeth Chandler
Fordító: Kálmán Judit, Barta Tamás
Kiadó: Egmont Hungary - Egmont Dark
Megjelenés éve: 2011 (eredeti megjelenés: 1995)
Terjedelem: 184 oldal
ISBN: 9789633430040
Ivy gyászolja balesetben elhunyt szerelmét, Tristant. A fiú halála után elvesztette hitét az angyalokban, ezért egy hónappal a túlvilágra költözése után Tristan még mindig nem képes a lány tudtára adni, hogy nem hagyta el. Figyelmeztetni akarja arra, hogy az, aki őt megölte, a lánnyal is végezni akar. Ivy egy alkalommal csak hajszál híján menekül meg a gyilkos elől, ekkor jön rá az igazságra, hogy Tristan vele van, és hogy az angyalok mégis léteznek. Tristan a túlvilágról, egy másik angyal segítségével próbálja kideríteni a bűnügy részleteit, és megtalálni a gyilkost, aki most Ivyra vadászik.
*spoilermentes*
Már másodszorra kezdek bele ebbe a kritikába, s bár reménykedtem benne, hogy most jobban fog menni, de egyelőre ihlethiányban szenvedek. Talán mostanában túl sokat blogoltam vagy nem tett jót nekem, hogy egymás után elolvastam a sorozat három kötetét. Akkor elkerülhető lett volna a baj, ha nem vagyok lusta és szép sorjában megírom mindegyikről a véleményem. De nem, győzött a tunyaság.
Lényeg a lényeg, hogy ez már jobb volt, mint az előző. Meghaladta az egynek elment kategóriát és kezdtem jó döntésnek titulálni, hogy bár a kihívás miatt, de folytattam a sorozatot.
A szereplők még mindig nem ütik meg a jól kidolgozottság fogalmát, még mindig nincsenek meg a megfelelő tájleírások, még mindig leírja a fülszöveg az egész történetet, s még mindig szellemek vannak az angyalok helyett, de - és ez nagy szó - a sztori lefolyása már izgalmasabb, mint az előző köteté. Itt már megjelenik a halvány krimi-szál, hiszen fény derül arra, hogy nem is baleset volt Tristan halála.
*spoiler* Köszönhetően ennek a felderítésnek, a betörésnek és a teába kevert pirulának végre egy *spoilermentes* kicsit élvezhetjük is a művet és halovány izgalommal szánkázhatunk végig a lapokon. Mert azért valljuk be, ez az előzőnél nem nagyon következett be. Nem is értem, miért nem lehetett ezeket a köteteket összeforrasztani és egyet kiadni helyettük, hiszen az első könyv a bevezetésnek, ez a cselekmény kibontakozásának, *spoiler* a következő pedig a megoldásnak felel meg. *spoilermentes* Az utolsóról nem tudok nyilatkozni, hiszen azt még nem olvastam.
A szereplők, mint már említettem nem sokat változtak, egyedül Gregory karaktere lett kidolgozottabb a rossziús beütés hatására. Philip még mindig ugyanolyan édes és aranyos, mint az előző részben. Ivy még mindig ugyanolyan hitetlen, bár már javulóban van. A főszereplőgárdához már hozzátartoznak a csajok és Will is. Will-t egyre jobban megszerettem, ahogy Beth-t is, - túlnyomó részt Tristan-nek nyújtott segítségük miatt - viszont Suzanne valahogy nem szimpatikus. És az, hogy ennyire rá van csimpaszkodva Gregoryra, csak még szánalmassabbá teszi a szememben.
Összességében úgy gondolom, hogy ez már egy kategóriával jobb lett, mint az előző, de még ez sem közelíti meg azt a szintet, ahol az igazán fantasztikus könyvek kezdődnek. Most írhatnám azt, hogy talán majd a következő remek lesz, de mint már említettem, hogy közben már azt is elolvastam, *spoiler* tudom, hogy az sokkal szuperebb, klasszabb, mint ez. *spoilermentes*
Ajánlani tudom a könyvet azoknak, akik elég türelmesek ahhoz, hogy végigszenvedjék az előző kötetet, átrágják magukat ezen „elmegy kategóriába tartozóval”, majd igazán élvezzék a harmadik részben kibontakozó krimi-szálat.
Már másodszorra kezdek bele ebbe a kritikába, s bár reménykedtem benne, hogy most jobban fog menni, de egyelőre ihlethiányban szenvedek. Talán mostanában túl sokat blogoltam vagy nem tett jót nekem, hogy egymás után elolvastam a sorozat három kötetét. Akkor elkerülhető lett volna a baj, ha nem vagyok lusta és szép sorjában megírom mindegyikről a véleményem. De nem, győzött a tunyaság.
Lényeg a lényeg, hogy ez már jobb volt, mint az előző. Meghaladta az egynek elment kategóriát és kezdtem jó döntésnek titulálni, hogy bár a kihívás miatt, de folytattam a sorozatot.
A szereplők még mindig nem ütik meg a jól kidolgozottság fogalmát, még mindig nincsenek meg a megfelelő tájleírások, még mindig leírja a fülszöveg az egész történetet, s még mindig szellemek vannak az angyalok helyett, de - és ez nagy szó - a sztori lefolyása már izgalmasabb, mint az előző köteté. Itt már megjelenik a halvány krimi-szál, hiszen fény derül arra, hogy nem is baleset volt Tristan halála.
*spoiler* Köszönhetően ennek a felderítésnek, a betörésnek és a teába kevert pirulának végre egy *spoilermentes* kicsit élvezhetjük is a művet és halovány izgalommal szánkázhatunk végig a lapokon. Mert azért valljuk be, ez az előzőnél nem nagyon következett be. Nem is értem, miért nem lehetett ezeket a köteteket összeforrasztani és egyet kiadni helyettük, hiszen az első könyv a bevezetésnek, ez a cselekmény kibontakozásának, *spoiler* a következő pedig a megoldásnak felel meg. *spoilermentes* Az utolsóról nem tudok nyilatkozni, hiszen azt még nem olvastam.
A szereplők, mint már említettem nem sokat változtak, egyedül Gregory karaktere lett kidolgozottabb a rossziús beütés hatására. Philip még mindig ugyanolyan édes és aranyos, mint az előző részben. Ivy még mindig ugyanolyan hitetlen, bár már javulóban van. A főszereplőgárdához már hozzátartoznak a csajok és Will is. Will-t egyre jobban megszerettem, ahogy Beth-t is, - túlnyomó részt Tristan-nek nyújtott segítségük miatt - viszont Suzanne valahogy nem szimpatikus. És az, hogy ennyire rá van csimpaszkodva Gregoryra, csak még szánalmassabbá teszi a szememben.
Összességében úgy gondolom, hogy ez már egy kategóriával jobb lett, mint az előző, de még ez sem közelíti meg azt a szintet, ahol az igazán fantasztikus könyvek kezdődnek. Most írhatnám azt, hogy talán majd a következő remek lesz, de mint már említettem, hogy közben már azt is elolvastam, *spoiler* tudom, hogy az sokkal szuperebb, klasszabb, mint ez. *spoilermentes*
Ajánlani tudom a könyvet azoknak, akik elég türelmesek ahhoz, hogy végigszenvedjék az előző kötetet, átrágják magukat ezen „elmegy kategóriába tartozóval”, majd igazán élvezzék a harmadik részben kibontakozó krimi-szálat.
5/3
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése